Romániában létezik egy lappangó
kultusza annak a Ion Antonescunak, aki Horthy Miklóshoz hasonlóan autoriter
módon irányította Romániát a második világháború idején, és több százezer
romániai zsidó deportálását rendelte el, tájékoztat a Népszabadság című napilap internetes portálján június 7-én közölt cikk.
A rendszerváltás után bizonyos erők megpróbálták rehabilitálni a háborús
bűnökért elítélt és 1946-ben kivégzett marsallt. A szélsőjobboldali pártok,
mindenekelőtt a Nagy-Románia Párt (PRM) próbálkozásai a Román Ortodox Egyház
(BOR) támogatását is élvezték. Országszerte szobrokat állítottak Hitler egykori
romániai csatlósának, 25 városban utcákat neveztek el róla. A 2000-es évek
elején Marosvásárhelyen az embernek végig kellett menni a Ion Antonescu sugárúton,
ha el akart jutni a holokauszt áldozatainak emlékművéhez. 2001. június elsején,
a marsall kivégzésének 55. évfordulóján Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök és az
egykori vasgárdista Iosif Constantin Drăgan (az első román dollármilliárdos)
nagy külsőségek közepette leleplezte Ion Antonescu szobrát egy bukaresti
templom udvarán. Az ügy hatalmas nemzetközi visszhangot kapott, és végül
odavezetett, hogy a szociáldemokrata Adrian Năstase kormánya rendeletben
betiltotta a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik
használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy az emberiség ellen elkövetett
bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. Antonescu szobrait
ledöntötték, a róla elnevezett utcákat átkeresztelték. Ám a lappangó
Antonescu-kultusz továbbra is létezik. A demokratikusnak tartott, parlamenti
képviselettel is rendelkező pártok politikusai közül egyedül Traian Basescu
államfő bátorítja az Antonescu-kultuszt. Igaz, ő annyira, hogy tavaly júniusban
diplomáciai összetűzésbe keveredett Moszkvával. Besszarábia 1941-es
lerohanásának évfordulóján Basescu könnyekkel a szemében kijelentette, hogy
Antonescu helyében maga is parancsot adott volna a román hadseregnek a Prut
folyó átlépésére. Antonescu megítélését illetően nincs egyetértés a történészek
között sem. Egyesek szerint nemzeti hős, aki megpróbálta visszaszerezni a
második bécsi döntés idején Romániától elvett Pruton túli területeket, mások
szerint éppen rossz hadvezéri és politikusi képességei folytán rengeteget
ártott hazájának.A mai román közéletben nyíltan beszélnek arról, hogy a
Nyugaton legismertebb román írók, valamint a filozófus Emil Cioran és a
vallástörténész Mircea Eliade antiszemita ideológusnak számítottak a két
világháború között. Mindketten támogatták Corneliu Zelea Codreanu Vasgárdáját,
és bár műveiket a középiskolában is oktatják, a tananyag teljes mértékben
mellőzi munkásságuknak ezt a részét.
románul